A Buddha szobrocska, /Pu-taj alakja/ összefonódott a gazdagsággal, a szerencsével, a nagylelkűséggel, a bölcsességgel, a boldogsággal és az élettel való megelégedettséggel, illetve ezeknek egyfajta védőszentje lett. A hagyomány és/vagy a hiedelem szerint nagy hasát, vagy kopasz fejét simogatva vonzhatjuk magunkhoz a szerencsénket.
Buddha szobrok, ábrázolások, sokszor egy kövér, de legalábbis nem éppen karcsú, meghatározhatatlan korú, kopasz, nagyfülű, mosolygós embernek mutatják be a megvilágosodott vallásalapítót.
Ezek az alkotások, Buddha szobrok azonban valójában nem Buddhát, hanem egy X. században élt kínai szerzetest, Pu-tajt ábrázolják, aki afféle buddhista Mikulásként azért lett híres, mert a legenda szerint egy nagy zsákból osztogatta a gyerekeknek az ajándékot.
A köré szőtt legendának köszönhetően nagyon népszerű "népmesei figurává" vált a kora középkorban Ázsiában. Sokan hisznek abban, hogy ő nem egy „egyszerű” megvilágosodott szerzetes, hanem maga Buddha reinkarnációja.
